64 bites
Az informatikában 64 bitesnek nevezzük az olyan processzort, operációs rendszert, vagy programot, amely jellemzően 64 bites (8 bájtos) adatelemekkel dolgozik. Napjainkban az elterjedt 32 bites számítógépek mellett a 64-bites rendszerek fokozatos térhódítása figyelhető meg. A mai népszerű operációs rendszereknek (Windows, OSX, Linux) már létezik ezeknek megfelelő változata.
Adatábrázolás[szerkesztés]
A 64 biten ábrázolható legnagyobb előjel nélküli egész szám 18446744073709551615. Ez a gyakorlatban előforduló esetekben legtöbbször szükségtelenül nagy, bár a háttértárak és memóriák kapacitásának növekedése bizonyos esetekben indokolttá teszi a használatát.
A lebegőpontos számok ábrázolásánál már nagyobb szerepe van a bitek nagyobb számának. A dupla pontosságú (double) típus már hosszú évek óta 8 bájtos formában szerepel. Ez nagyjából 16 tizedesjegynyi pontosságot ad, ami bizonyos modelleknél elengedhetetlen.
Más adattípusoknál a 64 bites rendszereknek az az előnye a 32 (vagy még kevesebb) bites rendszerekkel szemben, hogy nagyobb adatmennyiségek esetén az egyszerre mozgatott adatmennyiség nagyobb lehet, vagyis várhatóan gyorsul a feldolgozás. Hátrányaként felhozható, hogy az optimális sebesség eléréséhez az adatelemeket gyakran 64-bites szóhatárra kell igazítani a memóriában, ami kicsivel nagyobb memóriaszükségletet eredményez.
Architektúrák[szerkesztés]
Ismertebb 64-bites architektúrák:
- AMD64
- Intel 64
- PowerPC G5
