Visual Basic

A Visual Basic (VB) a Microsoft cég által kifejlesztett programozási nyelv illetve fejlesztői környezet.

Az első verziója, a Visual Basic 1.0 1991-ben jelent meg Windows 3.0 platformra. A szintaxis a BASIC programozási nyelven alapul, de eseményvezérelt, korlátozott mértékben objektumorientált. A nyelv gyorsan nagy népszerűségre tett szert. A fejlesztőknek kényelmes és hatékony eszközt adott a Windows alkalmazások vizuális tervezéséhez. Könnyen tanulható volta miatt sokaknak a Visual Basic volt az első lépcső a programozás tanulásában. A Microsoft a hatékonyság helyett a gyors fejlesztésre helyezte a hangsúlyt tervezéskor. A VB kielégítő sebességet produkált (különösen a gépi kódot fordító Visual Basic 6), de a C++-szal szemben mindig alulmaradt. Ellenben nagyságrendekkel kevesebb idő kellett egy összetettebb GUI-t tartalmazó alkalmazás fejlesztéséhez VB-ben mint C++-ban. A VB nyelvi eszközei is korlátozottabbak: nem támogatja a mutatókat (hozzáértés mellett nagyobb teljesítmény érhető el vele, azonban figyelmetlenség esetén elsőszámú hibaforrás), nem kötelező benne a változók deklarálása, valamint nem kezeli szigorúan a típusokat. Ez a gyors fejlesztés szempontjából előnyös, viszont rontja a program hatékonyságát.

A Microsoft mindent megtett a VB gyors elterjesztéséért. Sokan használták a Microsoft előző Basic fordítóprogramját, a QuickBasicet. Az ő megnyerésükre később egy DOS alapú változat is napvilágot látott (Visual Basic 1.0 for DOS, röviden: VBDOS), ami a Windows grafikus felületet szöveges elemekkel emulált., Nyelvként támogatta a QuickBasic-et és Visual Basicet egyaránt, így lehetett vele programokat konvertálni DOS-ról Windowsra. A DOS változatot nem fejlesztették tovább.

A Visual Basicet 2002-ben felváltotta a Visual Basic .NET. A VB.NET a VB-nek egy teljesen újratervezett változata, sokak szerint inkább egy teljesen új nyelv mint egy új verzió. Ezt bizonyítja, hogy az utolsó klasszikus VB verzió (VB 6.0) és a .NET verziók között gyakorlatilag lehetetlen konvertálni programokat. A Microsoft biztosít egy konvertálóprogramot, de az csak a legegyszerűbb projektek esetén működik jól. A Visual Basic .NET egy teljesen objektumorientált .NET alapú nyelv. Gyakorlatilag egyenértékű a .NET nyelvek közül vezető szerepben lévő C#-pal (ejtsd: szi-sarp). A Visual Basic legújabb verziója a Visual Basic 2010.

Hello World

A Visual Basic 6 nyelven megírt Hello World program így néz ki:

Private Sub Form_Load()
Msgbox "Hello World!"
End Sub

Ha nem formba, hanem modulba írjuk, akkor így néz ki:

Sub main()
Msgbox "Hello World!"
End Sub

Megj.: Régi verziókból hiányoztak a Private és Public kulcsszavak a függvénydeklarációk elől. A kompatibilitás miatt Visual Basic 6-ban is elhagyhatók, bár a fejlesztőkörnyezet támogatja használatukat.

A Visual Basic nyelvcsalád

A Visual Basic-et alapként felhasználva a Microsoft több szkript nyelvet is létrehozott, melyek szintaxisa és logikája is hasonlít a Visual Basic 6.0-hoz:

• Visual Basic for applications (VBA) - megtalálható valamennyi Microsoft Office termékben, illetve számos 3. fél által készített szoftverben is implementálták, mint például ArcGIS, AutoCAD, SolidWorks és Sage.
• Visual Basic Script - Microsoft a Windows operációs rendszer üzemeltetési feladatainak automatizálásához, illetve az Active Server Pages (ASP) internetes szerver oldali technológiájához készítette el.

Előnyei

• Lehetővé teszi a gyors alkalmazásfejlesztést (Rapid Application Development) a GUI alkalmazások terén;
• Nagy előnye, hogy Microsoft termék, vagyis a legtöbb termékében valamilyen formában támogatja (a Windowsokban beépített értelmező különféle automatizálásokra, az Office-okban makrókként illetve kiegészítő funkciókra, a webszervereknél mint ASP, valamint a Visual Studioban, mint különálló programnyelvet).

Hátrányai

A Visual Basic nyelvet a .Net-es változatok kifejlesztése előtt számos kritika érte:

• Szinte csak a Windows platformon érhető el, más operációs rendszereken a .Net keretrendszert portoló Mono projekt keretében érhető el a Visual Basic.Net egy változata.
• A függősége bizonyos (nem beépített) DLL-ektől (például a Visual Basic 6-tal létrehozott programok) nem működnek msvbvm60.dll nélkül. A Windows 98 SE előtti Windows verzióknál a runtime környezetet külön kell telepíteni.)).
• Nem igazi objektum orientált nyelv, hiányzik a polimorfizmus és az öröklődés.
• Nem lehet benne Windows szolgáltatásokat készíteni.
• Több szálú alkalmazások készítését se a nyelv, se a fejlesztőkörnyezet nem támogatja, csak közvetlen Windows API hívások segítségével készíthetőek ilyen alkalmazások.

A Visual Basic.Net változata a fenti hibákat korrigálta, azóta a .Net keretrendszer kapcsán felmerülő kifogások érvényesek a Visual Basic nyelvre is.