Firebird

A Programozás Wiki wikiből

A Firebird adatbázis-kezelő egy nyílt forrású, ingyenes relációs adatbázis-kezelő (RDBMS). A Firebird adatbázis-kezelő szabványos ANSI SQL környezetet kínál. A szerver futtatható Linuxon, Windowson és számos más Unix alapú platformon. Kiforrott konkurens használattal, adattárolással és tranzakció kezeléssel rendelkezik.

Beépített nyelve teszi lehetővé tárolt eljárások és triggerek használatát (stored procedure & trigger language). A fejlesztők konzervatív álláspontból közelítik a nyelvi bővítéseket, és minden esetben az ANSI SQL szabvány betartása az elsődleges szempont a hatékonyság javító, de nem szabványos utasításokkal szemben, még ha akár kvázi ipari szabványt jelentőek is pl. az Oracle nem szabványos bővítményei.

Története, fejlesztői, elterjedtsége[szerkesztés]

A Firebird története a régmúltba nyúlik vissza. Azokra az időkre, amikor még az IBM határozta meg az IT világot, a Microsoft csak egy kicsiny vállalkozás volt és az igazi programozók nem használtak Pascalt. Akkor még az IBM SEQUEL és Oracle versenytársának szánták és az architekturája ennek a célnak, a nagy és biztonságos adatbázisok elvárásának felelt meg. Az Apollo cég kezdte a fejlesztést és az Apollo, Sun, HP/UX, VAX/VMS, Ultrix gépekre szánták. A már kezdetektől multiplatformos tervezett szoftver fejlesztésének nyelve (természetesen) a C volt. A Firebird fejlesztésében a mai napig részt vesz két személy - Jim Starkey és Ann Harrison -, akik ezektől a hősidőktől kezdve sertepertélnek a fejlesztés menete körül. [1]

A Firebird újkori története akkor indult be, mikor a Borland megvásárolta és Interbase néven újraélesztette az eredeti adatbázis kezelőt, hogy a sikeres Delphi fejlesztő eszköz mellé SQL adatbázis kezelőt is tudjon adni. Mivel nem jöttek be a Borland számításai, így az Interbase kódbázisát nyilvánossá és szabaddá tették 2000 júliusában. Ekkor indult be a Firebird project a SourceForge-n. [A történet szépsége, hogy az ingyenes Firebird sikerén felbuzdulva a Borland folytatta a már leállított Interbase fejlesztését, ami fizetős termékként a mai napig létezik.]

A Firebird 1.0 először Linux-ra, Windows-ra és Mac OS X-re jelent meg 2002 márciusában. Ezt hónapokon belül követte a Solaris, FreeBSD 4, HP/UX portolás is.

Már 2000-ben elindult az eredeti C kódbázis portolása C++ alapokra, de ez csak 2004-ben a Firebird 1.5 kiadásakor fejeződött be, ekkorra sikerült a teljes forrást átírni C++ kódra. A Firebird 2-es verzió 2006-ban már támogatta a 64 bites architecturát is.

A jelenlegi stabil változatok a 2.1.x verziók, de ezeknek még nem erősségge a multiprocesszoros architektura kihasználása, ez a jelenleg már RC változatban futó 2.5 verzióval oldódik meg, ennek végleges kiadása 2010-ben esedékes.

Előnyei[szerkesztés]

A Firebird három tulajdonságának köszönheti, hogy rendkívül elterjedt:

  • Ingyenes és szabadon felhasználható.
  • Nagyon egyszerűen telepíthető, nem kell adminisztrálni és stabilan működik.
  • Kis-közép vállalatok adattárolási igényeit teljeskörűen képes kielégíteni a legmodernebb adatbázis technologia használatával.

Hátrányai[szerkesztés]

A Firebird legnagyobb hiányossága a dokumentáció gyengesége.

A Firebird teljes megértéséhez (professzionális használat) két út vezet. Vagy a Borlandos szabaddá tett Interbase dokumentációktól kezdve minden változat "release notes" dokumentumát átnézzük, kiegészítve a különöző témákat körüljáró white paper-ekkel [2] [3] és természetesen a hivatalos és kapcsolódó honlapokon szereplő információkat megismerve, vagy Helen Borrie The Firebird Book című könyvéből, ami átfogó leírás a Firebird-ről. [4]

Letöltés, dokumentációk, leírások, információk[szerkesztés]

Az ismerkedést kezdjük a "2 perces ismertető"-vel, ami a legfontosabb információkat egységbe fogja.

További információk és letöltés:

Eszközök, segédprogramok[szerkesztés]



A Wikipedia mefelelő cikke (magyar)(angol)