Új lapok
A Programozás Wiki wikiből
- 2012. május 22., 15:58 Programozó (történet) [1 276 bájt] Doi (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A programozó a huszadik század második felében megjelenő életforma. Biológialiag a mai ember (homo sapiens sapiens) alfajának tekinthető, bár viselkedése némik…”)
- 2012. május 22., 14:56 Erősen típusos (történet) [1 196 bájt] Doi (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Egy programozási nyelvet akkor tekintünk erősen típusosnak, ha a változók és kifejezések típusa fordítási időben meghatározható, és az e…”)
- 2012. május 8., 15:58 Kifejezés (történet) [2 475 bájt] Doi (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A programnyelvekben kifejezésnek nevezzük a program egy olyan részét, amely egy kiértékelhető műveletsort ír le. A kifejezés eredménye jellemzően egy érték…”)
- 2012. április 15., 10:04 Magyar számnevek fomával (történet) [66 967 bájt] Muki987 (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyar számnevek ragozása messzemenően megegyezik a magyar főnevek ragozásával. A különbség csupán annyi, hogy számnevek e…”)
- 2012. március 31., 20:31 Magyar igeragozás fomával (történet) [46 299 bájt] Muki987 (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Foma két fájltípust használ: A lexc fájl tartalmazza a szavakat, a használt nyelvtani szimbólumokat és a ragok összetevésének listáját. A .foma fájl a sz…”)
- 2012. március 25., 11:37 Magyar melléknévragozás fomával (történet) [2 935 bájt] Muki987 (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „category:foma”)
- 2012. március 21., 10:06 Destruktor (történet) [1 894 bájt] Doi (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Destruktornak hívjuk az objektumorientált programozási nyelvekben egy osztály azon metódusát, amely az objektum felszámolásakor hívódik meg. …”)
- 2012. március 7., 12:54 Konstruktor (történet) [2 775 bájt] Doi (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Konstruktornak hívjuk az objektumorientált programozási nyelvekben egy osztály azon metódusát, amely az objektum létrejöttekor hívódik meg. A…”)
